Szeptember - 2018
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Designkommunikáció és designgondolkodás viszonya a vezetés tükrében: emocionális vs. szisztematikus (racionalizált) kreativitás

Szerző: Horváth Dóra

Közzététel: 2017.05.30.

Az üzleti vezetőkben több a közös a művészekkel, mint a menedzserekkel (Zaleznik, 1992:126) [1].


Menedzsment & vezetés

A menedzseri kultúra a racionalitást és a kontrolt hangsúlyozza. Legyen szó akár célokról, erőforrásokról, szervezetekről, struktúrákról vagy emberekről, a menedzser megold egy problémát. A menedzser azt a kérdést teszi fel: „Milyen problémákat kell megoldani, és milyen módon érhetjük el a legjobb eredményeket úgy, hogy mindenki hozzájáruljon a szervezet sikeres működéséhez. A menedzseri célkitűzések szükségszerűségekből és nem vágyak alapján kerülnek meghatározásra, és a szervezeti kultúrából és hagyományokból következnek (Zaleznik, 1992:127) [1].

Menedzseri megközelítésében egy feladat olyan felhatalmazó folyamat, ahol emberek és ötletek interakciója alapján alakítanak stratégiát és hoznak döntéseket. A folyamatot úgy támogatják, hogy figyelembe veszik az ellentétes érdekeket, számolnak a vitás szempontok felmerülésével és próbálják csökkenteni a feszültséget. A vezető magas-kockázatot hordozó helyzetekben dolgozik, hajlamos keresni a kockázatot és a veszélyt, különösen ott ahol valamilyen előny, haszon lehetősége fennáll. A vezető elviseli a káoszt, a szervezetlenséget, képes arra, hogy a nem egyértelműen értelmezhető helyzetben a probléma megértésére törekedjen (Zaleznik, 1992:128) [1].

Míg a klasszikus konzervatív menedzseri gondolkodásban – Martin (2007) [2] szerint a konvencionális gondolkodók arra vannak kényszerítve, hogy a kevésbé vonzó, de biztos kompromisszumokat válasszák. A vezetői gondolkodásmód – integratív gondolkodás – szívesen veszik a bonyolult helyzeteket és hajlandók akár az egyes lépések megismétlésére is. Az integratív gondolkodók opciókat és új megoldásokat hoznak létre. A hagyományos gondolkodó a potenciális megoldásokra koncentrál. A hagyományos gondolkodó olyannak fogadja el a világot, amilyen, míg az integratív gondolkodó elfogadja a világ jobbításának a kihívását (Martin, 2007:67) [2].

Racionális-analitikus gondolkodás és designgondolkodás Glen et al. (2014) [3] alapjánA sikeres vezetői gondolkodásmód jellegzetességei Martin (2007) [2] alapján
 Racionális-analitikus gondolkodásDesigngondolkodás Menedzseri, konzervatív gondolkodásVezetői, integratív gondolkodás
ProblémamegközelítésJól meghatározott célok és korlátokA célokat és korlátokat a tervezési folyamat során fedik felMeghatározó jelenség azonosítása (determining salience)Az egyértelműen kapcsolódó szempontokra koncentrálNem teljesen egyértelmű, de mégis kapcsolódó szempontok keresése
Döntési kritériumokA döntési szempontok az alternatívák keresését megelőzően adottakSzubjektív és objektív kritériumok határozzák meg a tervezési célokat, a végső felhasználó a hatékonyság elbírálójaÖsszefüggések, ok-okozati viszonyok elemzése (analyzing causality)A változók egyirányú, lineáris kapcsolódásainak figyelembe vételeTöbbirányú, nem lineáris kapcsolódások figyelembe vétele
MódszerekTervezés és elemzés – a gondolat megelőzi a tettet. Egymást követő folyamatokA tervezési tér iteratív felfedezése ahol a gondolkodás és tett együttesen jelenA döntés felépítésének elképzelése (envisioning the decision architecture)A probléma rész-problémákra való felosztása, és ezek független, egymást követő megoldásaA problémák egészében történő megközelítése, annak vizsgálata, hogy az egyes részek hogyan illeszkednek, az egyes döntések hogyan befolyásolják egymást
Információfeldolgozás hangsúlyaObjektív megfogalmazások, különösen verbális és kvantitatív információkVizuális és térbeli reprezentációk, amely felhozhat objektív és szubjektív belátásokat
A megoldás folyamataTudatos, racionális-logikus érvelési folyamat, idővel szabályokká formalizálódikÉrintettekkel való interakciók, folyamatos alkotás és javítás, tapasztalás, intuíció, bírálat
Indoklás (Rationale)Legyen jó, csökkenteni a bukás kockázatát alapos elsődleges elemzés alapjánGyors kísérletezés és próbálgatás, hogy a korai még nem súlyos hibákból tanuljanak
EredményekA megoldás az előzetesen meghatározott kritériumok optimalizálásaA jobb válasz megtalálása. A folyamat további problémákat és megoldásokat tárhat felVálasztás, egyetértés, döntés (achieving resolution)Ez vagy az, a legjobb elérhető opcióAz egymással ellentmondásban levő ötletek feszültségének kreatív feloldása, innovatív eredmények


Designkommunikáció & designgondolkodás

A designgondolkodás (design thinking) (Brown, 2008) [4] módszertana elsősorban arra fókuszál, hogy mit akarunk elérni és azt hogyan tudjuk a legkreatívabban megtenni. Cél- és sikerorientált. Mivel alapvetően az emberi gondolkodás lehetőségének paradigmájára épít, ezért egy nagyon fontos állapotot figyelmen kívül hagy: általában nem figyel, nem számol – vagy inkább csak nem GONDOL - azokra a nyugvóponton lévő kapcsolatteremtési jellemzőkkel bíró elemekre, információkra és kódokra, amelyek az észlelés második, harmadik vagy még mélyebb rétegeiben helyezkednek el. A gondolkodás racionalizál, a kommunikáció érzékenyít - képessé tesz a gondolkodás nélküli kapcsolatteremtésre (bármivel; élő és élettelen entitással egyaránt) is - ez kritikus szituációkban néha életmentő is lehet. (Cosovan, 2017) [5].

A DESIGN; tervezőművészet, kreatív tervezés, alkotói magatartás. Ehhez társul a KOMMUNIKÁCIÓ; a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió (belső párbeszéd), mint az interhumánus fenomén szintjén. Így tehát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍDként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Inter-, transzdiszciplináris és interprofesszionális módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között (Cosovan-Horváth, 2016) [6].

A kreatív üzenet vagy kapcsolatteremtés nem egy utólagos sallang, hanem a problémaészleléssel, - feltárással, - megoldással együtt születik és kódolódik a termék, szolgáltatás vagy éppen eljárás fejlődésébe. A tervezés, az alkotás és az ebből fakadó kapcsolatteremtési szándék az emberi faj egyik legfontosabb adottsága, lehetősége, kötelessége és egyben felelőssége – figyelembe véve a társadalmi állandó(k) és változó(k) kölcsönhatását (Cosovan, 2009, 2015) [7,8].

A designgondolkodás jellegű társadalmi manifesztációhoz képest a designkommunikáció kilép a tervezői gondolkodás kereteiből, melynek proaktív módszertana és szemlélete többek mellett a Csíkszentmihályi-féle áramlat (flow-élmény) (Csíkszentmihályi, 2001) [9], a Viktor E. Frankl-féle értelemközpontú egzisztenciaanalízis és a szókratészi párbeszéd bölcseletére épít (Sárkány, 2012) [10].

Konklúzió: az állandó és változók együtthatója az alkotás; a kreativitás pedig a túlélési ösztön emberi és emocionális manifesztációja. (Cosovan, 2009, 2017) [7,5].



Források:

  1. Zaleznik, A. (1992). Managers and Leaders: Are They Different?. Harvard Business Review, 70(2), 126-135. URL: https://hbr.org/2004/01/managers-and-leaders-are-they-different
  2. Martin, R. (2007). How Successful Leaders Think. Harvard Business Review, 85(6), 60-67. URL: https://hbr.org/2007/06/how-successful-leaders-think
  3. Glen, R., Suciu, C., & Baughn, C. (2014). The need for design thinking in business schools. Academy of Management Learning & Education, 13(4), 653-667. DOI: 10.5465/amle.2012.0308
  4. Brown, T. (2008). Design thinking. Harvard Business Review, 86(6), 84-93. URL: https://hbr.org/2008/06/design-thinking
  5. Cosovan Attila (2017) VY. Vezetéstudomány, 48 (4). pp. 4-5. DOI: 10.14267/VEZTUD.2017.04.02
  6. Cosovan Attila, & Horváth Dóra (2016). Emóció–Ráció: Tervezés–Vezetés: Designkommunikáció. Vezetéstudomány, 47(3), 36-45. URL: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2307/1/VT2016n3p36.pdf
  7. Cosovan Attila (2009). Disco. Budapest: Co&Co Communication. URL: https://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_web
  8. Cosovan Attila (2015). A közhely fenntartható identitása. In: German Kinga (szerk.). Sustainable Identities – Fenntartható identitások. Budapest: Velencei Biennálé Nemzeti Biztosi Iroda, Ludwig Múzeum. 94-99.
  9. Csíkszentmihályi, M. (2001). Flow – Az áramlat, a tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  10. Sárkány P. (2012): Értelemközpontú egzisztenciaanalízis és filozófiai tanácsadás Viktor Frankl halálának 15. évfordulójára. Imágó Budapest, 2012(3) 75–82., URL: http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/2%2823%292012-3/075-82_Sarkany-P.pdf


Utolsó frissítés: 2018.10.19.