Szeptember - 2018
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Projektek a Digitális Marketing, Média és Design Kutatóközpont közreműködésével




Médiagazdaságtan kézikönyv

Az elsődleges cél egy olyan kézikönyv elkészítése, amely a tankönyv és a tudományos monográfia jellemzőit összegezve mutatja be a médiagazdaságtan szaktudomány állapotát kialakulásától kezdve napjainkig. Szándéka szerint a nevezett kézikönyv referencia munka mind az akadémiai, mind az üzleti szféra számára, és bemutatja azt a társadalmi környezetet is, amelybe a médiaszervezetek működése beágyazódik. A kézikönyvben a médiatermékek előállításának, terjesztésének, fogyasztásának/használatának klasszikus közgazdaságtani közelítése mellett kitérünk az internetgazdaság (internet economy) megfelelő tárgyköreire (hálózati-, figyelem- és osztott erőforrás gazdaság), amelyek nagyjából az elmúlt negyedszázadban váltak a média működése szempontjából relevánssá. Az egyes témakörök tárgyalása során újmédiát a tömegmédiával együtt mutatjuk be, különös tekintettel a kettőjük közti kapcsolatokra, szimbiózisra, ami a mai digitális médiatér (vagy ha úgy tetszik, a posztmodern médiakörnyezet) sajátja.

A Kézikönyv tervezett terjedelme 25 szerzői ív. Az egyes fejezetek szerzői egyrészt a Budapesti Corvinus Egyetem azon oktatói, aki egyben a DMMDK tevékenységében részt vesznek, másrészt azok a külsősök (egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek), akik bekapcsolódtak a DMMDK munkájába. A Kézikönyv két szerkesztője Gálik Mihály professzor emeritus és Csordás Tamás egyetemi adjunktus. A Kézikönyv elkészítésének tervezett határideje 2018 vége, a projekt megvalósítását támogatja az NMHH Médiatudományi Intézete.

A projekt előkészítése során 2017-ben többször is megvitattuk a Kézikönyv szerkezetét, melynek elfogadott változata a következő:

1. Alapfogalmak, a médiagazdaságtan tárgya (2 ív)
Szerző: Gálik Mihály
Szerkesztő: Csordás Tamás

  • kommunikáció, tömegkommunikáció, kommunikáció- és tömegkommunikáció elméletek
  • média (tömegmédia, digitális média, személyes média)
  • a tömegkommunikáció és a média társadalmi funkciói
  • a közönség fogalma, közönségképződés a tömegmédiában
  • a tömegkommunikáció átalakulása, a fogyasztó szerepének megnövekedése
  • a tömegmédia és a digitális média kapcsolata
  • médiarendszer, médiaszíntér, média ökoszisztéma
  • a médiagazdaságtan tárgya, kapcsolódásai egyéb gazdaságtanokhoz (network, internet és sharing economy), médiagazdaságtani elemzések szintjei

2. A médiatermékek jellegzetességei (2 ív)
Szerzők: Urbán Ágnes és Gálik Mihály (1-1 ív)
Szerkesztő: Gálik Mihály

  • a termékek közgazdasági jellegzetességei: hagyományos és digitális média (Urbán)
  • főbb termékfajták, a csoportba sorolás megkülönböztető ismérvei (Urbán)
  • a termékek költségszerkezete (Urbán)
  • a médiatermékek kettős piaca / kétoldalú piaca ( Gálik)
  • a médiatermékek mint kulturális javak (Gálik)
  • a médiatermékek mint közjavak és kívánatos javak (Gálik)

3. A közönség(ek): fogyasztók, felhasználók, értékteremtők (4 ív)
Szerzők: Csordás Tamás (1,5 ív), Gálik Mihály (0,5 ív) Markos-Kujbus Éva (0,5 ív), Nyirő Nóra (0,5 ív) és Székely Levente (1 ív)
Szerkesztő: Csordás Tamás

  • A közönség(ek): fogyasztók, felhasználók, értékteremtők (Csordás)
  • olvasók, hallgatók, nézők: a hagyományos média ideál-tipikus fogyasztói (Gálik)
  • tartalom-előállítók (Markos-Kujbus)
  • tartalomkeresők és –megosztók (Csordás)
  • tartalommegosztó értékteremtők (Csordás, Nyirő)
  • a mobilmédia közönsége (Csordás, Nyirő)
  • egyidejűleg több médiát fogyasztók/használók (Székely)

4. A kereslet, a termelői befolyásolás meghatározó szerepétől a felhasználó szerepének megerősödéséig (2 ív)
Szerzők: Csordás Tamás (1,25 ív), Gálik Mihály (0,75 ív)
Szerkesztő: Csordás Tamás

  • a tömegkereslettől a „niche” igényekig
  • a tájékozódás és a szórakozás motivációi
  • a fogyasztók/felhasználók informáltsága
  • a keresletalakulás sajátos tényezői a hír- és információ bőség korában (Gálik)
  • a termékhelyettesíthetőség sajátosságai
  • a fogyasztói felhatalmazódás hatásai

5. Médiavállalatok, piaci szerkezetek (2 ív)
Szerzők: Urbán Ágnes (1,5 ív) és Tófalvy Tamás (0,5 ív)
Szerkesztő: Gálik Mihály

  • a médiavállalat mint üzleti vállalkozás (célok, érintettek, társadalmi környezet)
  • a média ellátási lánca a tömegmédiában
  • konvergencia a digitális médiatérben, a cross-media jelenség és a multiplatform vállalat, az iparági határok elmosódása, az ellátási lánc módosulása (Tófalvy)
  • a médiakoncentráció hajtóerői, fajtái, alakulása
  • hálózati szerkezetek a hagyományos (legacy) médiában és az újmédiában

6. Médiatartalmak előállításának/kínálatának gazdasági meghatározói a médiaszervezetekben (3 ív)
Szerzők: Urbán Ágnes (1,5 ív) Horváth Dóra (0,5 ív), Komár Zita (0,5 ív), Tófalvy Tamás (0,5 ív)
Szerkesztő: Gálik Mihály

  • általános tényezők: kockázat-szétterítés, formatok, többes hasznosítás, portfoliók (Urbán)
  • ágazati sajátosságok (Urbán)
  • cross-media sajátosságok, multimedia (Urbán és Tófalvy)
  • a rábeszélő média/a hirdetések piaca és hatása a médiaágazatra (Horváth - Komár)
  • tömeges személyre szabás és a kínálati „hosszú farok” (Urbán és Tófalvy)
  • finanszírozási modellek (Urbán és Tófalvy)
  • algoritmusok és az aggregátor-jelenség (Tófalvy)
  • a nem-piaci kínálat: közmédia, non-profit és/vagy civil média (Urbán)

7. A főbb ágazatok működésének gazdaságtana (9 ív)
Szerzők: Urbán Ágnes (2,5 ív), Csordás Tamás (2,5 ív), Gálik Mihály (1 ív), Varga Ákos (1 ív), Bernschütz Mária (0,5 ív), Rab Árpád (1 ív), Vörös Csilla (0,5 ív)
Szerkesztő: Csordás Tamás és Gálik Mihály

  • textuális és állókép tartalmak: hagyományos újság- és magazin lapkiadás, online megjelenés (Gálik és Varga)
  • audio tartalmak: rádiózás, online szolgáltatások, podcast (Csordás)
  • audiovizuális tartalmak: a hagyományos televíziózás és a hálózati video tartalmak (Urbán, Csordás), vloggerek, videótartalom-gyűjtők (Bernschütz), video-játékok/gamifikáció (Rab)
  • a közönség mérése az audiovizuális tömegmédiában és a digitális média világában: módszerek, mutatók, trendek, vitakérdések (Vörös)

8. A médiakormányzás gyakorlata a demokráciákban, a média színterét érintő közpolitikák alakulása (1 ív)
Szerző: Gálik Mihály
Szerkesztő: Csordás Tamás

  • a médiakormányzás fogalma, kialakult gyakorlatai
  • piaci indíttatású, a professzionális szervezetek tevékenysége nyomán előálló torzítások a médiaszíntéren (a wasteland jelenség)
  • a felhasználói torzítások
  • a média hatalma, a médiaszervezetek tevékenységének belső, politikai célú torzításai
  • a média kormányzati elfoglalása, a médiapiacok működésének radikális korlátozása
  • a médiapiacok társadalmi szerepe: tapasztalatok és jövőbeli kilátások

Designkommunikáció Lab [2017.]

A Designkommunikáció Lab (továbbiakban DIS.CO Lab) kutatási program és módszertanából adódóan egyben képzési rendszer, a startup születés, működés, fennmaradás és fejlődés alapkutatási szintű vizsgálatát, doktori képzésbe való egyidejű integrálását, közvetlen gyakorlati megvalósítását teszi lehetővé. A DIS.CO Lab egyben mentor program mely az ICT Living Lab-bel együttműködve támogatást nyújt, újfajta működési személetet ad a résztvevőknek, hallgatói és kutatói (MSc, PhD) és vállalkozói (helyi kisvállalkozás és KKV) szinteken. A DIS.CO Lab átfogó, integráló szemléletet képvisel, ami megkönnyítheti a problémakeresés, problémafelvetés, és tervezés egységes kezelését, figyelembe véve a mindenkori megrendelő (ember), gyártó (ember), forgalmazó (ember), fogyasztó (ember) és tervező/alkotó (ember) közös igényeit.


Kapcsolatmenedzsment-rendszer az üzleti hálózatokban és a digitalizáció (EFOP-3.6.1-16-2016-00013) [2017.]

Az EFOP-3.6.1-16-2016-00013, Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári Campusán c. projekt, 'Piaci terméket vagy szolgáltatást előállító hálózatok kutatása' című alprojektjében a 'Kapcsolatmenedzsment-rendszer az üzleti hálózatokban és a digitalizáció' című kutatás célja a digitalizáció hatásának feltárása az üzleti kapcsolatmenedzsment területén, az erre történő felkészülés legjobb üzleti gyakorlatának megismerése, elterjedésüket befolyásoló tényezők azonosítása, a digitalizáció révén elérhető gazdasági előnyök bemutatása és kommunikálása. A projekt szakirodalmi összefoglaló, majd előkutatás, végül a primer empirikus fő kutatás lefolytatásán keresztül összegyűjti az üzleti hálózati digitalizálódás nemzetközi és hazai szakirodalmának és nemzetközi gyakorlatának a jó példáit, majd feldolgozza és elemzi. A kutatás célul tűzi ki, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos publikáció szülessen a téma kapcsán.

A kutatás az üzleti hálózatok egy aspektusát, a hálózati kapcsolatrendszerek eredményességének és hatékonyságának kérdéskörét ragadja meg, amely szervesen kiegészíti a gazdasági, ipari hálózatok vizsgálatának kapcsolódó kérdésfeltevéseit. A kis és középvállalkozások hálózatosodásával kapcsolatos témakör esetében pedig erősebb szinergiák is találhatók, hiszen e vállalati kör a méretéből, vállalakozói szemléletéből adódóan is rugalmasabban áll a digitalizáció adta lehetőségekhez. A hálózatosodás a gazdasági élet szereplői számára felülértékeli a létrejövő üzleti kapcsolatok rendszerének versenyképességben játszott szerepét. A vállalatok, ezen belül a kkv szektor szereplői is jelentős részben globálisan szétszórva elhelyezkedő partnerekkel tartják a kapcsolatokat, melyek hatékony és eredményes kezelésében a digitális megoldásoknak kulcsszerepe van. Ebből a szempontból fontos szerep jut a különféle, pl. az open innovation vagy a crowdsourcing, illetve a crowdfunding megoldásoknak és gyakorlatoknak. A kutatási probléma ennek a jelenségnek az átfogó vizsgálatára irányul.



Utolsó frissítés: 2018.10.19.