Szeptember - 2018
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

A Z generációs vloggerbirodalom kialakulása és hatásai

Szerző: Bernschütz Mária

Közzététel: 2017.05.30.

Minap Zsozeatya, játékokkal foglalkozó vlogger egy élő stream alatt pénzbeli támogatást kért a többségében Z generációs fiatal követőitől. Azt ígérte, hogy a befolyt összeg 70%-át jótékonysági célra költi majd. A felhívásra a vloggerhez, akit egyébként 189.000-n követnek, 24 óra leforgása alatt többszázezer forintnyi adomány érkezett be, ami önmagában figyelemre méltó. Az is kiderült viszont, hogy mindezzel eléggé megosztotta a közönséget.

Hol elítélték, hol megvédték, és volt olyan adományozó is, akinek a szülei jelentkeztek azzal, nem járultak hozzá, ezért szeretnék visszakérni az adományt. Zsozeatya a másnapi videójában beszámolt arról, hogy visszautalja a felajánlott pénzt. „Ezzel nincs is semmi baj. A donate is úgy épül fel, hogy nem kötelező. […] Azonnal vissza is küldöm, és haladunk tovább.” –mondta a vlogger. A stream maga is kiemelkedően sikeres volt, voltak olyan percek, amikor több, mint 10.000-en nézték élőben az adást, és a lájkok száma is meghaladta a 10.000-et. Zsozeatya több, mint 3000 új feliratkozót gyűjtött, ezzel fel is került a heti toplistára.

Azok, akik egy bizonyos időintervallumban születtek, egy generációt alkotnak, A generációhoz tartozást a történelmileg azonos korszakban földrajzilag adott helyen élés jelenti és az, hogy azonos életkorú emberek hasonló értékeket, hitet vallanak, a kortársakkal pedig mintegy közösen élik meg önmagukat. Z-generációnak nevezzük azokat, akik 1996-2010 közt születettek. Ők a digitális bennszülöttek, akik szinte együtt nőttek fel a közösségi média elterjedésével, illetve másrészt az érintőképernyős újmédiás eszközök általános használatával. Az interneten zajló kommunikációjuk mintázata a folyamatos, 0-24 órás elérés, illetve elérhetőség, az azonnali kommunikáció: ezzel egyfajta társadalmi, kulturális hálózatban élnek egy olyan infrastruktúrát használva, ami maga egy technikai hálózat.

A saját tartalmakat (user-generated content, UGC) előállító fiatalokat influencer-nek, vagy véleményvezetőnek, aktívnak nevezzük. Korábban a tömegkommunikációban megjelenő hírességek, sportolók voltak a trendformálók, manapság az utca embere, vagy a fiatal vloggerek tekintetében akár a szomszéd fiúcska. A digitális bennszülöttek igen erőteljesen támaszkodnak az interneten található információkra, sőt onnan szocializálódik, találnak példaképet, kötnek barátságokat. Az Ipsos MediaCT jelentéséből (2016) azt olvashatjuk ki, nemcsak jobban hisznek abban, amit más kortársuk előállít, hanem jobban is emlékeznek ezekre a tartalmakra.

Tudnunk kell, hogy a videoblogolás folyamatának résztvevői távolról sem azonosak az aktivitást tekintve. A tartalomelőállítási motivációkról szóló kutatásukban például Bernschütz és Pethes (2015) aktív, passzív és outsider szegmenst különböztettek meg. Az outsider az a személy, aki csak azért van fent közösségi oldalakon, mert muszáj, vagy így kap meg bizonyos információkat (például iskolai feladatok). Beazonosították a saját mintájukon azt a 7%-s extrém csapatot, akik elindítják hype-t, akik saját tartalmat készítenek, sőt ők már meg is tudnak élni ebből, vagy legalábbis magasabb zsebpénzből gazdálkodnak. Az egyes platformok használatával kapcsolatban elmondható az, hogy az aktív UGC csoport „precízebb” használó. Ez a különbség egyedül a videó esetében szignifikáns, az aktívak 62%-ban youtube-on osztanak meg videót, az átlagos passzív használók csak 25%-ban.

Az „okos” fogyasztói elektronikai eszközök elterjedése, kiemelten az okostelefon használat, a youtube letöltések nagysága, a Facebook posztok napi nagysága, mind arra mutat, hogy a Z generáció igenis szereti kifejezni magát, szereti a saját hangját hallani. Legyek sikeres! hangzik a mottójuk. Így talált egymásra a Z generáció és blog, amely kifejezetten személyes műfaj, Castells kifejezését használva amolyan tömeg-önkommunikáció (mass self-communication), tehát az önkifejezés, az „énreprezentáció” naplószerű eszköze, bár exhibicionistább, mint egy szokványos napló, azonban talán kevésbé kitárulkozó. A blog videó, mozgóképformátumban megjelenő modernkori valósága, megjelenítője a videoblog, a személy, pedig a vlogger.

A vloggerbirodalom kialakulásának tárgyalásakor utalnunk kell a Bourdieu által kifejtett társadalmi/kulturális tőke fogalmára, amelyre, közönségükre támaszkodva, a sikeres vbloggerek szert tesznek tevékenységük során, és amely azután gazdasági tőkére is konvertálható. Például a The VR (493000 feliratkozóval) a harmadik a TOP vlogger listán (ez az a lista, amit minden héten közöl Tubenews.hu követők számának alakulásáról), emellett negyedik a 10-19 évesek közt kedveltségben, valamint Forbes listán kilencedik. A 2016-os Ország Boltja szavazáson elnyerte a The VR a „ legnépszerűbb divat és ruházati internetes áruház” díját, eklatáns példáját adva az említett tőkeátváltásnak.” versenyét is (tubenews.hu, 2017). Megvizsgálva a TOP vlogger feliratkozói számát, amely 627000 fő (Videómánia), az majdnem annyi, mint ma Magyarországon az összes 14-21 évesek száma, ami 670 000 fő (KSH, 2016).

Marketingkommunikációs szempontból azért kiemelten fontos a videobogolással foglalkozni, mert a meddőszórás alacsony, az elérés igen magas a Z generáció tagjai körében, az időtöltés, valamint az érdeklődés, az involvement is (NRC, 2016) folyamatosan nő a korcsoportjukban. A Z generációs aktív tartalomelőállító mindhárom tőkeforrásra épít (gazdasági, kulturális és társadalmi), ezáltal megalapozza vloggerbirodalmát. Az alulról szerveződő változások tehát komoly változást indukálnak (gazdasági, kulturális, társadalmi érdekeket is tekintve), a saját generációs jellemzőknek köszönhetően.

Mindez kérdések sorát veti fel a kutatás számára. Vajon lesz–e hatása ennek a jelenségnek más generációkra is? Elsősorban a szülőkre gondolunk, akik egyes vásárlási döntéseiket a már gyerekeikre bízzák (például a csúcstechnológiás termékeknél). Vajon a Z generáció tagjait megcélzó hálózati kommunikáció mikéntje mennyiben érint más generációt? A fiatalok állandó online jelenléte, illetve az energia, az idő, amit a vloggerekre fordítanak, mennyiben juttatja tőkeforráshoz a véleményvezért? Hogyan változtatja meg az alap gazdaság, illetve médiagazdaság mechanizmusait? Mennyiben alakítja, formálja a kultúra, illetve a társadalom (avagy közösség) értékeit? Majd meglátjuk!



Utolsó frissítés: 2018.10.19.